Ne dobd el!

Egyre többet hallani hulladék anyagok újra felhasználásáról,mint ékszerek,ruhák, bútorok stb. Emellett én sem mehettem el tett nélkül, kukáztam egy kicsit :D no nem kell egyből a nagy ipari kukákra gondolni,sem a konyhai szemétre, elég elmenni a spájzig,vagy a szobai szemeteskosárig. Akár hihető akár nem,ott is lehet kincseket találni :D Persze a vélemények erről is megoszlanak, de hát kinek mi.
Már korábban neki estem flakonoknak,amiket festettem, olvasztottam, ezekből készült virág és medúza is, most viszont szerettem volna kicsit más vonalon futtatni a hulladékfeldolgozásom.

Nehéz volna a nagy designerek mellett oltári nagyot produkálni, én nem is szeretnék sem mellettük,sem előttük szerepelni, egyszerűen érdekel a design, és a formatervezés, az áramvonal és az "egység", no és a dinamika.
A mindennapjainkban találkozunk ritmusokkal és hozzá teszem,hogy most nem a zenére és a zajok ritmikus dobbanására gondolok.
Képzeljük el,hogy elsétálunk egy rácsos kerítés mellett,amin épp átragyog a nap.. Ahogy ritmusosan változik az árnyék és fény, egy olyan játék jön létre,amit akaratlanul átalakít az agy dallammá. Egy mélyebb és egy magasabb hang ritmikus váltakozása jön létre.

Miért is mentem ebbe bele? A lentebb látható ékszereken ezeket a váltakozó dallamokat igyekeztem visszatükrözni, ami kinél milyen hangszínben fekszik majd.
Tehát nem csak hulladék,hanem egy kisebb dallamot is rejt egy- egy ékszer.
Igyekeztem a modellezéstől elhatárolódva elkészíteni őket,tehát a hordhatóság felé kitolni az ékszereim.
A csomagolóanyagok, flakon, szalag, papír mind-mind egy, a fejemben összeállt kép és dallam szülöttei.